Az utóbbi években hazánkban is egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a hőszivattyús fűtési rendszerek, új építések esetén egyre többen választják ezt a megoldást, és fűtéskorszerűsítés esetén is mind többen gondolkodnak el a használatán.
A fosszilis energiahordozók elapadása az energiaárak drasztikus növekedését idézte elő, ami által egyre több háztartás számára vált problémássá a rezsiköltségek fizetése. Erre kínál nagyszerű megoldást a hőszivattyú. Mit érdemes tudni róla? Milyen típusai vannak? Hogyan működik? Tarts velünk, és tudj meg minden lényeges információt a hőszivattyús fűtési rendszerek jellemzőiről!
Mi az, és mire alkalmas a hőszivattyú?
A környezetbarát, megújuló energiákat használó hőszivattyú az otthonok kényelmének biztosítására, fűtésére, hűtésére és háztartási melegvíz-ellátására alkalmas berendezés.
A légkondicionálókhoz hasonló elven működik, de nemcsak hűteni képes, hanem hőt szolgáltatni is. A hűvösebb hónapokban tehát a hőszivattyú fűt is, a hidegebb külső levegőből vonja el a hőt, és azt a belső térbe juttatja, a melegebb hónapokban pedig a belső levegőből vonja el a hőt, hogy lehűtse a helyiségeket. Elektromos energiával működik, és hűtőközeg segítségével adja át a hőt.
Attól függően, hogy melyik környezetből von el hőt, 3 alapvető típusról beszélhetünk. A legelterjedtebb a levegő-víz hőszivattyú, amely bárhová telepíthető, a legnagyobb hatékonyságot a víz-víz hőszivattyú nyújtja, hasonló még hozzá a talaj hőjét hasznosító geotermikus vagy talajszondás hőszivattyú.
Valamennyi hőszivattyú-berendezés nagy előnye, hogy mivel fűtést és hűtést egyaránt biztosít, nincs szükség külön rendszerek telepítésére.
Hogyan működik a hőszivattyú?
A hőszivattyúk nem termelnek hőt, mint a hagyományos fűtési berendezések, hanem különböző hőforrások segítségével szállítják a hőt egyik helyről a másikra.
A levegő-víz berendezések hőenergiát vesznek fel a külső levegőből még hideg hőmérsékleten is, és átadják azt a beltéri levegőnek. Hűtési üzemmódban a hőszivattyú és a légkondicionáló funkcionálisan megegyezik: a hőszivattyú elnyeli a hőt a beltéri levegőből, és a kültéri egységen keresztül leadja azt.
A hő formájában kibocsátott energia általában többszöröse annak, mint amennyire a hőszivattyú működtetéséhez villamos energia formájában szükség van. Egy tipikus háztartási hőszivattyú esetén a kimenő energia 3-5-ször nagyobb, mint a működtetéséhez szükséges elektromos energia, így 3-5-ször energiahatékonyabbá teszi a gázkazánoknál.
Az, hogy melyik típus lesz az otthon komfortossá tételéhez megfelelő, a ház méretének, energiaigényének, valamint az éghajlatnak a függvénye. A levegő-víz típusú hőszivattyúk leginkább az enyhébb éghajlatú területeken hatékonyak, így hazánkban is jól használhatók, ugyanis -20 °C-ig rásegítés nélkül képesek az otthonok fűtését biztosítani.
Valamennyi hőszivattyú-berendezés nagy előnye, hogy mivel fűtést és hűtést egyaránt biztosít, nincs szükség külön rendszerek telepítésére.
A hőszivattyús fűtési rendszer elemei
A talajvíz és a talaj hőjét hasznosító berendezések bekerülési költsége jóval magasabb, mint a levegő-víz berendezéseké, illetve a telepítésüknek is több feltétele van, helyigényük is nagyobb.
A levegő-víz típusúak azonban szinte mindenhova telepíthetők, semmilyen költséges előkészítést nem igényelnek, helyigényük is minimális. Optimálisan az alacsony hőmérsékletű fűtési rendszerekkel működtethetők, így a padló-, a fal- és a mennyezetfűtésekkel, de a rendszer megfelelősége esetén akár meglévő radiátorokkal is.
Hőszivattyús fűtési rendszer telepítésén gondolkozol? Kérd szakértőink segítségét, vedd fel velünk a kapcsolatot még ma!
